Attól, hogy X azt tapasztalta Y-nal, még nem biztos, hogy Z-nél is ugyanúgy lesz. Éppen ezért a kért vagy kéretlen tanácsok helyett inkább menj nyugodtan a saját fejed után. Úgyis mindenki azokból a hibákból tanul, amiket maga követ el.
Majd ő úgyis hívni fog!
Hallottad már, ugye? Hol van az előírva, hogy te nem keresheted? Főleg, ha egyébként mindig ő szokott. Nem jobb az, ha egyensúlyban vagytok? Nem leszel attól kevesebb, és az önbecsüléseden sem esik csorba, ha éppen te írsz rá, vagy te hívod fel. Valószínűleg ennek a párod is örülni fog, és azt fogja gondolni, hogy fontos számodra. És így is van, nem?
Ne hagyd, hogy az övé legyen az utolsó szó!
Ugyan már! Az ovis korszakon mindenki túl van már. Ez nem egy verseny. Se több, se kevesebb nem leszel attól, ha elfogadod, amit mond, főleg, ha igaza van. És miért ne lehetne? Az emberek hajlamosak mondani a magukét, még akkor is, ha már rég tudják, hogy baromság, amit hajtogatnak, de „csakazértis”. Lépj túl a saját árnyékodon, és hasznos lesz.
Ne változz meg miatta!
Ez részben igaz. Mert senki miatt ne változz meg, csak akkor, ha te is szeretnéd. Az, hogy változtatsz az értékrendeden, hogy másképp látsz dolgokat, az nem gond. Sok minden befolyásolja: a kor, az élethelyzet, a környezet. Ha te azt gondolod, hogy épp más az irány, akkor fordulj arra, mert ha ragaszkodsz a nem létező dolgokhoz, akkor sokkal rosszabbul fogsz járni. Minden kapcsolat hatással van ránk, miért ne lehetne ezekből tanulni?
Forrás: ridikul.hu